Vannak könyvek, amik a semmiből, vagy olyan meglepő helyekről ugranak ránk, ahonnan nem is számítunk rájuk. Egy általam nem túlságosan kedvelt, ám szakmailag nagyra tartott embertől kaptam a fülest, hogy egy hírlevélre feliratkozva milyen jó kis olvasmányra tehetünk szert.

Azt kell mondjam, ez a kis motivációs eszmefuttatás meglepően jól esett, még akkor is, ha a végére kicsit sok is lett a jóból, nekem nagy dózisban egyszerűen irritatív az ilyen hurráoptimista hozzáállás, pedig tényleg lehet benne valami, az ördögbe is.

A dührohamban van valami perverz módon vonzó, ezért könnyű átlépni azt a határvonalat, amikortól az ember a lovak közé dobja a gyeplőt.

Kerner Tibor számtalan irodalmi és filmes példával, lényegretörő és végtelenül földhözragadt érveléssel próbálja az olvasót a helyes önbecsülés felé, a pesszimizmusban dagonyázásból kifelé terelgetni. Fogalmam sincs, ki lehet ez az ember, de néha olyan mondatai voltak, hogy elismerően csettintgettem, korrekt iparosmunka ez, minden a helyén volt, még úgy is élvezet volt olvasni, hogy sok dolgot már azért hallottam máshol. Itt viszont jót tett a könyvnek, hogy magyar ember írta, emiatt pedig magyar példákkal, a mi portánkon fellelhető tényleges történelmi eseményekkel illusztrálta a tanulságokat.

Egy nemzet himnusza a művészet eszközeivel fogalmazza meg azt az értékrendet, amellyel a nemzet polgárai azonosulni tudnak. A magyar Himnusz, melyet 1823-ban írt Kölcsey Ferenc és 1844-ben zenésített meg Erkel Ferenc, a 9. legrégebbi nemzeti himnusz a világon és legszebb is a maga nemében.
A magyar pesszimizmus gyökerei azonban már a Himnuszban megtalálhatók. Szövegét megvizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk, különösen akkor, ha sorait összehasonlítjuk más országok himnuszainak kulcsmondataival. Néhány jellemző példa nemzeti himnuszokból:

• Egyesült Államok
„Ez a csillagokkal borított lobogó győztesen fog lobogni a szabadság országa és a bátrak hona fölött.”

• Ausztria
„Bátran az új korban, szabadon és hittel megyünk előre!”

• Franciaország
„Előre ország népe, harcra, ma diadal vár, hív hazánk!”

• Németország
„Németország, Németország, mindenek felett!”

• Svédország
„Isten oldalán harcolok hazámért és otthonomért!”

• Írország
„Esküszünk, szabad lesz a mi ősi hazánk, soha többé nem lesz szolgája a zsarnoknak!”

• Magyarország
„Balsors, akit régen tép.”
„Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének.”
„Vérözön lábainál, s lángtenger felette.”
„Kínzó rabság könnye hull árvánk hő szeméből.”
„Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt.”

Himnuszunk megadja a kulcsot nemzeti karakterünkhöz. Mi, magyarok, a többi nemzettel ellentétben
• a múltból a rosszra emlékezünk,
• a jelent sötét színben látjuk és
• a megoldást nem magunktól várjuk, hanem másoktól: egy igazságos királytól, a politikai ízlésünknek megfelelő kormánytól, vagy egyenesen a Jóistentől.
Az igazi probléma az önbizalomhiány. Lecserélni azonban nem a Himnuszt kell, hanem saját hozzáállásunk.

Azért Schmitt Pál, mint motivációs példakép emlegetéskor kicsit fészkelődtem, de említését betudom annak, hogy a könyv csupán egy évvel a doktorandusz címe körüli botrányt megelőzően íródott. Egy újrakiadáskor már bizonyára kihúznák a szövegből.

Ismerőseink életpályáját csak egy nagyon rövid időszakban van módunk közvetlen közelről követni. ez általában nem több mint öt év. Ha valakinek most jól megy, nem tudhatod milyen volt az élete ezelőtt; a jövőjét meg végképp nem ismered. Se te, se ő. Ne irigykedj hát és ne akarj másokra hasonlítani!

A könyv egyébként itt ingyenesen letölthető.

Kép forrása: servingjoy.com

_____________________________________________________________________________

Olvasás időpontja: 2019. április 12., 11:05 → 2019. április 14., 21:19

Értékelés: ★★★★★ (5/5)