Igazi kamaszregény!– mondja a fülszöveg. Pedig ebből szerintem csak a kamasz az igaz. Nem is tudom, minek nevezzem, műfajilag hova is soroljam be ezt a történetet. Mert történet ez egyáltalán? Nagyon kis részben, már ha a szerelmi nyomozást annak tekintjük.

Ejhm… [ide most képzeljetek el egy olyan arckifejezést, mint mikor megkóstolunk valami ínyencséget, de nem tudjuk eldönteni, hogy most akkor ez finom-e vagy sem]

Keresztlányom ajándékát muszáj voltam lemeózni.

Gyerekkorom óta vonzódom az informatikához. Valahányszor jött az informatikus kolléga az otthoni gépet csinálni, kislányként folyton rajta csüngtem, szerintem tutira nem értette, mi ütött belém, hogy vírusokról, alaplapokról, telepítésről, meg a legújabb monitortrendekről csacsog vele egy kisiskolás…

Olvassatok Fehér Klárát. Ne tévesszen meg benneteket az, hogy ez egy kamasz lány története, ne gondoljatok a szerző politikai múltjára.