Ditticento

Macskák, vegyesfelvágottban

Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló

2020. május 03. - Ditticento

dorombolo.gif

Nem meglepő, hogy erős áthallás volt a A kandúr csodatettei című antológiával, hiszen ugyanaz az ember válogatta a kötetben szereplő műveket. Mégis azt kell mondjam, a hivatkozott könyv átgondoltabb és mívesebb darabokat tartalmazott.

Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával – a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve.

Ottlik Géza

Itt leginkább az volt zavaró, hogy noha én is a gyerekkönyvtári részlegről emlékszem a könyvre, a kolofon szerint is 9 éven felülieknek szánták, hát, hogy mondjam… Nagyon keveredett a már-már bugyutácska gyerekversek láncolata az időnként horrorisztikusba hajló írásokkal. Utóbbira Gottfried Keller novelláját hozom például, amikor is a gonosz boszorkánymester az éhező cicát befogadja, megállapodik a jószággal, hogy jó koszton fogja tartani, ám, mikor az állat megfelelő méretűre hízik, levágja, mert neki a varázsitalához szüksége van macskahájra. Aztán, mikor eljön az idő, ecseteli ez a drága ember, hogy előbb mindjárt levágja a fejét, aztán megnyúzza, lesz majd jó sapka télire stb… Itt szeretném ismételten felhívni a figyelmet a 9-es karikára.

A kötetbeli felhozatal tehát meglehetősen vegyes (nem tartottam szerencsésnek azt sem, hogy egyes novellákból csak részleteket közöltek, teljesen széttöredezett így az egységük), jó lett volna belőni egy célközönséget a kiadás előtt.

Horváth Imre: Fekete macska

Simogatom a szép fekete macskát.
Szőre olyan, mint az éj, vagy a vakság.
Megvakulni milyen borzalmas volna.
A borzalom itt setteng dorombolva.

És ha már kiadás: a könyvet 1983-ban nyomták és kézbe fogva érződik is, mennyivel több pénzzel gazdálkodtak a kiadók akkoriban. Ebben a könyvben volt anyag. Keménytábla, vastag papír, hatalmas sortávok, színes illusztrációk. Ha ma adnák ki a könyvet, jóval kisebb, vékonyabb és fekete-fehérebb lenne. Nem tudom, melyik lenne a jobb, de nagy kontraszt volt az utóbbi idők könyvkiadásai után.

 

Kép forrása: wallpapertag.com

_____________________________________________________________________________

Olvasás időpontja: 2018. június 24., 11:38 → 2018. július 18., 20:35

Értékelés: ★★★★★ (3,5/5)

A könyv adatai:
Kiadó: Móra
Keménytáblás, 224 oldal
Kiadás éve: 1983

A bejegyzés trackback címe:

https://ditticento.blog.hu/api/trackback/id/tr8715657600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása