– Mi a különbség a statisztika és a miniszoknya között?
– Semmi. Mindkettő sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja.

Na, valahogy így voltam vele én is.

Fontos és azt hiszem, a maga korában (2011-ben járunk) hiánypótló kiadvány, mely megpróbált kicsit a homofóbia magyarországi jelenléte és okai mögé nézni, igaz, ezt más lehetőségek híján csupán felvillanó pillanatképek és picike mintavételek során tette.

A könyv tanulmánykötet-jellegéből fakadóan hullámzó volt a színvonal, illetve egyes szerzők olyannyira túltolták a modoroskodást, hogy sajnos meglehetősen visszavetették a csillagozási kedvemet. Volt olyan része a könyvnek, ahol mintha direkt rájátszottak volna arra, nehogy megértse az egyszeri olvasó első olvasásra, miről is van szó.

Ennek egyik ékes példája volt Turai Katalin Ráhel, akivel nem biztos, hogy jó szívvel ülnék le egy kávéra, ha élőszóban is így tolja, mint az egész általa írt fejezetben:

Ebben a részletben az érzelmi és a szexuális jellegű kapcsolatok dichotómiája jelenik meg, amelyet a biszexualitás problematikájának megközelítésére alkalmas diszkurzív eszköznek tekintek.

Ezen tanulmányok után valóságos felüdülés volt a józan paraszti ész logikájával végigvitt, kiidézett mélyinterjúk részleteit olvasgatni.

Ugyanakkor egészen érdekes elmélkedéseket is olvashattam, ezeket idézetként fel is vittem. Aki érdeklődik a téma iránt és tudományosabb vénával van megáldva, vagy forrást keres a beadandójához, mindenképpen olvassa el. (A MEK-en ingyenesen elérhető.)