Egészen nosztalgikus hangulatom lett ettől a könyvtől. Bár klasszikus balettet sosem táncoltam, de hat évig egy majorette és jazztánc táncegyüttes tagja voltam zsenge ifjúként, szóval a próbák hangulata, a fellépések előtti, alatti és utáni élmények a könyv olvasásakor nagyon szépen visszakúsztak az…

Volt egyszer régesrégen egy TV3 (télen-nyáron) nevű tévéadó, ott ment minden szombaton az Utazások Gasztronómiában, ahol is Kautzky Gourmand Armand (tényleg egy időben így hívták a kollégái) utazgatott ide-oda, majd elkészítették az adott ország ételeit. Imádtam azt a műsort.

Ferber Katalint évekkel ezelőtt volt szerencsém látni az MTV hajdani Záróra c. műsorában, már akkor lenyűgözött az intellektusa, hogy milyen hihetetlen érdekes dolgokat mesélt Japánról, ráadásul rettentő élvezetesen.

A kritikák alapján meg kell, hogy mondjam, rosszabbra számítottam. A születésemnél csak egy évvel korábban játszódó regény meglepően jól hozta a ’80-as évek hangulatát (legalábbis, eszmélésem kapcsán hasonlókra emlékszem én is), a színek, szagok, zenék, leszámítva persze, hogy a kor politikai…

Nem meglepő, hogy erős áthallás volt a A kandúr csodatettei című antológiával, hiszen ugyanaz az ember válogatta a kötetben szereplő műveket. Mégis azt kell mondjam, a hivatkozott könyv átgondoltabb és mívesebb darabokat tartalmazott.

Próbálok nem elfogultan értekezni a könyvről, de érzem, nem nagyon fog menni…

Ezt a könyvet olvasni olyan, mintha hipnózisban visszarepítenének egy régi világba, jelesül az 1960-as évek Magyarországára, a szocializmus minden kis cseppje egészen az emberek kis mikrovilágáig lecsorog.

Vajon az irodalomtanítás miért merül ki abban, hogy be kell seggelni az írók, költők születési és halálozási dátumát, (adott esetben) a dögunalmas könyveket és memoritereket?

Kezdem azzal, hogy nagy szerencse, hogy szingliként olvastam a könyvet. Az is jó döntésnek bizonyult, hogy eddig halogattam az ismerkedést Máraival. Azt hiszem, a könyv témájához nem árt, ha az ember átél előzetesen egyet s mást. Például, ha már nem hisz abban, hogy találkozik Az Igazival.

Izgalmas történelmi lektűr 1950 Budapestjéről. Nagyon jó és érdekes témaválasztás, régóta kerestem ezzel az időszakkal foglalkozó irodalmat. Filmszerű, pergő cselekmény, többször is eszembe jutott a Mansfeld c. film, miközben olvastam.