Fontos könyv. Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az olvasók, a magyar társadalom vagy akár a világ megosztottsága a témában. Kik is a kötet szereplői, akik az ártatlan gyermeki megfogalmazás szerint pénzért adnak puszit?

Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint amikor kiskoromban evőkanálnyi vízben feloldott Kalmopyrint próbált Édesanyám belémdiktálni. Nem volt érdemes sokáig húzni a dolgot, egyetlen falással le kell nyelni, majd utána kapok csokit, hogy elvegye a rossz ízt. Igyekeztem is mihamarabb végezni vele,…

Annyira jó érzés olyan könyvet olvasni, ami nem szépirodalom, mégis, a rendkívül igényesen átgondolt felépítésnek köszönhetően az ember alig várja, hogy félretehesse a dolgait és olvashassa tovább! Ezt nevezem példamutatásnak, ha már egy könyv arról szól, hogy miként kell jól megírni egy könyvet.

Balczó Matyival (igen, az a Balczó) a Magyar Íróképző első írótáborában ismerkedtünk meg és miután kiderült, hogy mennyi közös van bennünk (szeretjük a riportkönyveket és a repülést, nos, ezzel a lista véget is ért), a kocsijából előszedte nekem két könyvét és menten dedikálta is. Ha tudta volna,…

Bizonyos értelemben nem vagyok az a sztereotip nő. Nem csicsereg a hangom, nem olvadok el a kisbabáktól, nem hordok szoknyát vagy magassarkút, mocskos a szám. A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem… A Szex és New York-szerű filmek idegesítenek, nem tudok azonosulni a szereplőkkel,…

Tipikusan „a polcomon kell lennie, hogy bármikor levehessem és szemezgethessek belőle”-típusú könyv. Csodálatosan igényes kiadás, Orosz István linómetszetei ízlésesen keretezik be a költő házaspár macskákról írt verseinek gyűjteményét.

Nagyon örülök, hogy a 2017-es Molyszülinap tomboláján keresztül én is szert tehettem erre a kis könyvecskére. Nem támasztottam nagy reményeket irányába, de azért nagyon is érdekelt, gondoltam, kedves kis szárnypróbálgatások lesznek itt szépen sorban, magamfajta molyok tollából.

Mostanában folyton köpdössük az újságírói szakmát, milyen hangyafingnyi jelentőségű cikkeket képesek leközölni, azt is rossz helyesírással, teli egyeztetési hibákkal, az érzelmi intelligencia időnkénti totális hiányával, ebben pedig sok más hírportállal egyetemben az élen jár az index.hu. Ez pedig…

A legfilmszerűbb könyv, amit valaha olvastam, olyannyira magam előtt láttam a történéseket, hogy néha el is felejtettem, hogy egy könyvet olvasok. Kár, hogy April Kobe, ööö, izééé, Nyilas Vilmos (vagyis Tell Vilmos, szerintem ez is egy álnév) a jelek szerint nem írt több könyvet, igazán kellemes…

Még évekkel ezelőtt (a könyv kiadása 2008-as, szóval nyilván akkortájt) láttam egy reggeli műsorban ezt a könyvet, hogy promózta a két szerző. Máig előttem van, Vári Andrásnak milyen megtört volt a tekintete, pedig szerintem nem volt még 30 éves, de nyoma sem volt a fiatalos lüktetésnek a szemében.…