Hamarabb láttam a könyvből készült sorozatot, emiatt bizonyos szempontból „el lettem rontva”, nem tudtam úgy olvasni, hogy ne azok a szobabelsők, ne azok az arcok stb. legyenek előttem. A sorozat-adaptáció számlájára írom azt is, hogy így előzetesen eldurrantották az összes puskaport, ami a…

Nagy szerencse, hogy adtam az írónak még egy esélyt az előző könyve után. Határozott fejlődés tapasztalható, vagy a történet volt az, ami jobban megfogott, nem is tudom.

  Fordítóként különleges volt olvasni ezt a fordítóról szóló kisregényt. Elgondolkodtatott, vajon egyes emberek idegennyelv iránti szenvedélye nem épp abból a vágyból fakad, hogy megtalálják a szavakat, amelyekkel kifejezhetik magukat? Mert van az úgy, hogy a tanult nyelven jobban sikerül…

Egyértelműen legfurább, legidegenebb olvasmányaim egyike. De éppen ettől volt jó.Transzszexuálisok, lebujok, éjszakai mulatók világa, szexuális devianciák széles spektruma – igen, ez az a világ, amit tényleg egyáltalán nem ismerek. De László Erika és Marlon Xtravaganza megismertette velem olyan…

Nem szerettem olvasni ezt a könyvet. De mégis olvastatta magát.Borbély Szilárd nagyon tehetséges író, a tekintetben legalábbis megemelem a kalapom, hogy képes volt ennyire átélhetően bemutatni, milyen is volt a ’60-as években egy egyutcás faluban élni, miközben a családot kimondva-kimondatlanul is…

Bizonyos értelemben nem vagyok az a sztereotip nő. Nem csicsereg a hangom, nem olvadok el a kisbabáktól, nem hordok szoknyát vagy magassarkút, mocskos a szám. A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem… A Szex és New York-szerű filmek idegesítenek, nem tudok azonosulni a szereplőkkel,…

Regény a lelkiismeretről, a fel nem dolgozott háborús bűnökről. Olvasás közben Fábri Zoltán: Utószezon c. filmje ugrott be, hiszen ott is egy, a maga démonaival küzdő ember a főszereplő. A második világháború után járunk jó pár évvel, egy óceánjáró Rio de Janeiro-ba tart, fedélzetén egy…

A legfilmszerűbb könyv, amit valaha olvastam, olyannyira magam előtt láttam a történéseket, hogy néha el is felejtettem, hogy egy könyvet olvasok. Kár, hogy April Kobe, ööö, izééé, Nyilas Vilmos (vagyis Tell Vilmos, szerintem ez is egy álnév) a jelek szerint nem írt több könyvet, igazán kellemes…

Én bizony felkészültem rá, hogy nem lesz ez a 140 oldal könnyű menet. Tudtam, hogy ez nem egy cselekményközpontú történet, meg hangulat kell hozzá, szóval igazi hosszútávfutóknak való iromány (értsd: megyünk, megyünk, minden csupa síkság és pár kósza ördögszekeret leszámítva nem történik semmi…

Az alábbiakban olvasható a meglehetősen nagy felháborodást kiváltott kritikám, egy olyan könyvről, ami az ismerőseim nagy részének nem a szenvedéstől csalt könnyeket a szemébe. Továbbra is csak azt tudom mondani, aki nem bírja elviselni, hogy negatív véleménnyel illetem a szeretett könyvét, az…